Véget ért a nyár, túl vagyunk a legrangosabb tanulmányi és sportversenyek jó részén, így lehetőség nyílt beszámoló cikksorozatunk folytatására. Az interjú alanyai ezúttal is kajak-kenu versenyzők, Hagymási Réka és Balaska Márk, akik fiatal koruk ellenére felnőtt világbajnoki arannyal büszkélkedhetnek az idei szezonból. Elöljáróban annyi talán elmondható, hogy felnőtt vonalon a Budapesti Honvéd SE- ben a legerősebb a csapat jelenleg, így a fiataloknak komoly vetélytársakkal kell megküzdeniük már klubbon belül is.
KIAJO: Kérlek meséljetek a kezdetekről, hogyan ismerkedtetek meg a sportággal?
Hagymás Réka (HR):
8 éves korom óta kajakozom, édesapám Hagymási Róbert is komolyabban foglalkozott a sportággal, így adott volt, hogy én is közel kerülök majd a vízi sportokhoz. Rasztótzky János és László Gizella nevelő edzők kezei alatt a Dunakeszi Egyesületben kezdtem meg sportpályafutásomat. Szerencsére hamar jöttek az eredmények, magyar bajnoki címek és korosztályos válogatottságok, így nem volt gond a motivációval.
Balaska Márk (BM):
Többféle sportágat kipróbáltam, egyfajta örökmozgó gyerekként 10 évesen ismerkedtem meg a kajak- kenu szépségeivel. Kezdetben nem indult könnyen, nehezen jöttek az eredmények, de az első ORV verseny 14 éves koromban már nagyon jól sikerült. Az igazán nagy áttörést 2014. július 29- én a szegedi ifjúsági világbajnokság megnyerése jelentette, ahol Birkás Balázzsal K2- 200 méteren győztünk és a fantasztikus élmények sok erőt adtak a folytatáshoz.
KIAJO: Mióta vagytok a Honvéd Egyesületének a tagjai, ki irányítja a szakmai munkát?
HR: 3 éve kerültem a Honvédhoz, már a kezdetektől Tóth László irányításával készültem, de közel egy éve Kiss István is segíti az edzéseimet. Szerintem nagyon jól kiegészítik egymást, megvan mindkét edzőnek a saját erőssége, rutinja, kis taktikai trükkjeik, amik változatosságot hoznak a felkészülésbe.
BM: Tavaly októberben igazoltam át Vácról, Csermák Károly műhelyéből a Honvéd SE- be, elsősorban a felkészülés körülményeinek javulása, további szakmai fejlődés és egy kiemelt csapathoz való tartozás motivált a váltásnál. Ugyanakkor kellemes emlékekkel, elégedetten tekintek vissza a váci időszakra. Jelenleg én is „Vackorral” és „Vidivel” folytatom a kemény munkát, nagyon jó szakembereknek tartom őket.
KIAJO: Milyen gondolatokkal érkeztetek a téli alapozásból, milyen tervek, célok voltak a 2017- es szezonra?
HR: Visszagondolva, egy nagyon kemény téli alapozáson vagyunk túl, mely nagyon jól sikerült és ebből kifolyólag komoly reményekkel vágtam neki az idénynek, elsődleges cél volt a felnőtt világversenyekre való kijutás. Négy hetet tölthettem Sevillában, ahol megfelelő körülményeink voltak, annak ellenére, hogy az időjárás szeszélyes volt, a lényegi munkát el tudtuk végezni. Nagyon fontos, hogy a téli monoton munka után fel tudjunk frissülni és újult erővel vágjunk neki a versenyeknek. Ez volt egyébként az első idény, amikor síkvízi felnőtt világversenyeken indulhattam.
BM: A válogatott kerettagságnak köszönhetően nekem is volt lehetőségem a sevillai edzőtáborban készülni. Mi is nagyon komoly munkát végeztünk, néha már a túledzettség tüneteivel küzdöttem, ezért nehéz volt eldönteni mire leszünk képesek. Mindenesetre abban biztos voltam, hogy minden versenyre úgy kell odaállni, hogy megnyerjük. A világkupán nem indultunk, így az évad további részére voltak komolyabb reményeink.
KIAJO: Hogy sikerült az évad? Mit tartotok a legjelentősebb eredményeknek az idei szezonból és miért?
BM: Az első felnőtt válogató volt a legelső komolyabb akadály, amit szerencsére sikerült megnyerni és ezzel kvalifikáltunk az EB- re, ahol szintén aranyérmet akasztottak a nyakunkba. Azt kell, hogy mondjam, fantasztikus szezon volt, 100%- on teljesítettünk, hiszen egy felnőtt válogatót leszámítva minden versenyt sikerült megnyernünk, közte a július közepén megrendezett szétlövést, ahol hatalmas feszültség volt bennünk a rajt előtt, de szerencsére ez pozitívan hatott a teljesítményünkre.
HR: Nekem is nagyon izgalmas évem volt, hiszen minden nemzetközi versenyt megelőzött egy magyar válogató. Ha sorrendben vesszük, akkor a Világkupán – ahol egyébként debütáltunk Szabó Ágival a páros társammal – egy K2- 200 méteren 3. helyet, K4- 500 méteren pedig ezüstérmet szereztünk. 200 méteren mindkét válogatót sikerült megnyernünk, sajnos a plovdivi Európa- bajnokságon a fő számunk nem sikerült, talán a lámpaláz miatt, így „csak” hatodik helyet sikerült szereznünk, viszont volt egy joker számunk is, a K2- 1000 méter, ahol nagy meglepetésre sikerült nyernünk Farkasdi Ramónával. A racicei világbajnokságra egy intenzív hat hetes felkészülés után érkeztünk, jóval nagyobb önbizalommal, mint korábban és annak ellenére, hogy csak éremben reménykedtünk, fantasztikus hajrával sikerült 6 századdal megnyernünk a futamot.
KIAJO: Egyéb kellemes élmények a szezonban?
HR: Nekem mindig csak az edzések ugranak be. (nevet)
BM: Hüttner Csaba szövetségi kapitánnyal megy folyamatosan a „heccelés” a válogatott felszerelésekért, ebből jó néhány mókás pillanat kerekedett.
KIAJO: Mire jut idő a magánéletben?
HR: Szezonban nem sok mindenre, de hétvégén azért kihasználjuk a szabad pillanatokat. Párhuzamosan két képzésre járok, egyrészt a Testnevelési Egyetem sportszervező szakán most végzem és idén kezdtem el az Edutus Főiskolán a kereskedelem és marketing szakot.
BM: Hála istennek kiegyensúlyozott párkapcsolatban élek, a szabadidőm nagy részét is együtt töltjük kedvesemmel. Felsőfokú tanulmányaimat Egerben, sport és rekreáció szervezési szakon kezdtem el, de a szakedzői pálya jobban vonz, így elképzelhető, hogy később váltani fogok.
Milyen kihívások vannak még előttetek?
BM: Egy megfelelő pihenő idő után, szeretném lefutni a maraton teljes távját.
HR: Egyelőre a pihenésre koncentrálok, aztán hamarosan kezdődik az alapozás.
KIAJO: Köszönöm szépen, jó feltöltődést kívánunk és probléma mentes téli felkészülést!